Müller Cecília, Országos Tisztifőorvos jelenlegi tevékenységéről nagyjából három mainstream vélemény létezik. A kormányközeli vélekedés szerint, egy professzionális szakember, aki hibátlanul végzi a dolgát. Ellenzéki körökben kétféle megfejtés van terítéken: az első, hogy milyen aranyos, oké, hogy vét hibákat, de nem lehet rá haragudni. A másik pedig, hogy nevetséges az egész cirkusz, ami napi szinten zajlik a TV képernyőjén.

    Magyarországon hivatalosan, jelenleg vészhelyzet áll fenn. Egy ehhez hasonló rendkívüli állapotban, személy szerint elvárnám, hogy valaki pontos, könnyen érthető, de mégis határozott utasításokkal lássa el napi szinten nemcsak a polgárokat, hanem a döntéshozó szerveket is. Ehhez képest a valóságban, egy halkszavú, lassan beszélő nénit látunk, aki felett egyértelműen elszaladt már az idő. Vészhelyzet során nem arról akarok kiselőadást hallgatni, hogy a gyerektől csenjük el a nyunyókát, mossuk meg hipóban a tojást, vagy, hogy nyitott ablaknál tornázzunk. Felvilágosítást várnék el a járvány aktuális alakulásáról, és a jelenlegi tudásunk szerinti leghatékonyabb óvintézkedésekről. Természetesen a törzs sajtótájékoztatóiban erről is esik szó, de mindez olyan formában, ami teljes mértékben komolytalanná teszi azt.

   Nem azzal van probléma, hogy nem vagyunk mindennel tisztában, hiszen, mint mindenki a világon, mi is sötétben tapogatózunk a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. Az viszont elfogadhatatlan, hogy a nép informálása címszó alatt, cuki matinét mutatunk napi szinten, házi praktikákkal megspékelve. Az Országos Tisztifőorvos nyilvánvalóan egy kiváló szakember a saját területén, de semmiképpen sem egy olyan karakter, aki egy veszélyhelyzetben irányitó szerepet lenne képes betölteni. Müller Cecília tökéletesen megfelelne annak az aranyos háziorvosnak, akit torokfájással keresnék fel és elmondaná, hogy rendben, nincs semmi baj, akkor kiírom magát 2 nap betegszabadságra, és igyon meleg teát. Csakhogy jelenleg ennél kicsit fontosabb szerepet tölt be, ami érezhetően túl nagy falat számára.

    Nagyon nehéz helytállni egy ilyen helyzetben, de az mindenképpen sokat segítene, ha olyan embert állítanánk oda, akinek legalább esélye van erre. Nincs azzal baj, hogy ha nem sikerül mindig minden tökéletesen, de ha minden egyes nap viccet csinálunk magunkból akkor ne csodálkozzunk, hogy nem vesznek minket komolyan.